szemed kékjét

már csak

az a romház

őrzi omolva

térdre végtelen

mégis valami

tartja életben

lépcsőin vágyaink

mélybe zuhantak

vadhajtás volt

el kellett

vágni kegyetlen

nyílt seb

maradt életem

bús remény

most már jön

szépen is

az a kevésbe

vett múlt

mit oly könnyen

hagytam magam

mögött mégis

szívem szakad

darabokra érte

talán ettől

féltem akaratlan

eléggé fájnak

bánat falaim

de még jobban

szép virággá

hervadt boldogságaim

Leszakadt ...

Leszakadt rólunk
testté lett múltunk
összes elvárása
mások hibáztatása
eltűnt a
gyűlölettel teljes
hosszú évtizedek
szétmáló törmeléke
mi a bosszú miatt volt édes
a félelem miatt keserédes
semmiből jött
semmivé vált

Fejes Kati