Valahol létezel, valahol én is valamit kérdezel, valamit én is néha vágy van benne, néha remény is valahol valamit te is én is... Őri István

csakelmondom

2016. február 29. 22:12 - lilamagnólia

sír

sír az eső is

beleborzong a félelembe

együtt fél velem

reszketeg könyörgésem

hallgasd meg

istenem kérlek

könyörülj a gyermeken

szívem megszakad

 

komment
2016. február 22. 13:28 - lilamagnólia

Vers

Reményik Sándor Üres templomban

Így szoktam ezt: ha száll az alkonyat,
Az üres templomba besurranok.
Egy lélek, aki Istent látogat.
A szentek komoly arca rámragyog.

Ha násznép járt ma itt: feledve rég, -
És mise sincs, se karinges papok,
Az oltáron két öröklámpa ég,
Az Istenemmel egyedül vagyok.

A templom üres, a lelkem tele.
Megértjük egymást, pedig nincs szavunk,
Itt állok, szemben állok Ő vele
S nem látja senki, hogy együtt vagyunk.

Állok, térdre nem hajt a vágy hatalma
Csak fürkészem a nagy Akaratot;
Úgyis addig állok, míg Ő akarja
S ha nem akarja: összeroskadok.

Olyan végtelen áhitat fog el,
Mintha erdőben néznék csillagot,
Ahol az örök, ős csend ünnepel, --
Pedig - csupán egy templomban vagyok.

komment
2016. február 22. 01:53 - lilamagnólia

élek

élek halok

a jó versekért

befogadnak mint

egy jó nagykabát

körül melengetik

bánattól szakadozott

szívem dobogását

engem megöltek

azok kiket

legjobban szerettem

közülük is egy

kinek senkije

voltam vagyok

leszek isten

kezével vezetett

egymagam örökre

 

komment
2016. február 18. 22:56 - lilamagnólia

néha

az apró örömök

búvópatakot játszanak

lombtalan fák

éltető töveit

hozzám vezetik

elveszett reményeim

segítsenek újra

vissza kapni

mohás álmaimon

isten elméláz

nem szabad

ilyen kegyetlenül

feladni magam

 

komment
2016. február 15. 02:19 - lilamagnólia

Vers

Vándor Lajos: Képtár

Nyilvános képtár a lelkem,
de van benne
egy különterem,
ahová
rajtam kívül

az idegeneknek
szigorúan tilos - a bemenet.

A többi terembe
bárki beakaszthatja a képét,

nem tudom ellenőrizni,
hogy hamisított
vagy az eredeti? -

de idebent

csend van és áhítat
és néhány rézkarc,
a halott apámról
az anyámról,
és rólad

úgy - ahogy én látlak benneteket

a szívem után - szabadon.

komment
2016. február 10. 22:44 - lilamagnólia

várom

csak dereng

hogy még jöhet

nagyon mélyről

föld testéből

ég lelkéből

mennyek kékjéből

lelkem vágyából

nehéz sóhajából

megérzi várom

mint anya

gyermekvirágát karjába

öleli imádattal

isteni áhitattal

komment
2016. február 05. 01:33 - lilamagnólia

Vers

 

Kamarás Klára: Várakozás

Vártam ezeregy éjszakát
és azt vártam, hogy majd mesélsz,
talán a szerelem dalát,
amelyben csak hozzám beszélsz.

Vártam, hogy elmondd álmaid,
és senki másnak, csak nekem...
Itt már senki nem álmodik.
Magam áltassam szüntelen?

Vártam, hogy ha szemedbe nézek,
Ott látom magam jónak, szépnek,
amilyenné csak lenni vágytam...

Most már nem várok semmit tőled,
letöltöm s letöltöd idődet...
A csönd dörömböl már a házban

komment
2016. február 02. 23:38 - lilamagnólia

Idézet

"Egy napon csendes lesz az ember. Már nem vágyik az örömre, de nem is érzi különösebben kisemmizettnek, megcsaltnak magát. Egy napon az ember tisztán látja, hogy mindent megkapott, büntetést és jutalmat, s mindenből annyit kapott, amennyi érdeme szerint jár neki. Amihez gyáva volt, vagy csak nem volt eléggé hősies, azt nem kapta meg... Ennyi az egész. Nem öröm ez, csak belenyugvás, megértés és nyugalom. Ez is eljön. Csak nagyon sokat kell fizetni érette."

(Márai Sándor : Az igazi)

komment
Valahol létezel, valahol én is valamit kérdezel, valamit én is néha vágy van benne, néha remény is valahol valamit te is én is... Őri István
süti beállítások módosítása