Valahol létezel, valahol én is valamit kérdezel, valamit én is néha vágy van benne, néha remény is valahol valamit te is én is... Őri István
Tavaszi éj
Vers
Ady Endre: Az éj zsoltára
Igy zsoltárolt az Éj:
Ha olyan nagy volna a szived,
Hogy a Földet átöntné vérrel
És melegitné
Izzó, beteges dohogással,
Magyarul
Vagy nem tudom, micsoda nyelven
S miféle vér-ütéssel, özönnel,
Bárhogyan:
Akkor se tudnék
Meleg párnát és takarót adni,
Akkor se tudnék
Vigasztalót sugni füledbe
S akkor se tudnék más lenni,
Mint Éj, Éj, Éjszaka.
Mert az Éjszaka Éjszaka lehet,
Mert a veszendő
Mindig veszendő
S aki egy kis életet kapott:
Bűnös, veszendő, tehetetlen.
Siratom, hogy sirsz,
De én Éjszaka vagyok
S a Reggelre fogom rá a könyeimet,
Siratlak, mert élsz,
Siratlak, mert bőszen kutatod
Sirnivalódat.
Siratlak, mert az enyém vagy,
Siratlak, mert másként nem lehet,
Siratlak, siratlak, siratlak.
Igy zsoltárolt az Éj.
#vers #Ady100 #AdyEndre #éj #zsoltár #Versszínház #TurekMiklós
Valahol létezel, valahol én is valamit kérdezel, valamit én is néha vágy van benne, néha remény is valahol valamit te is én is... Őri István